küszöB

Tavaszi koszorúprojekt – DIY

Tavaly vettem egy kedves kis hortenziabokrot. Évek óta barátkoztam a növénnyel, főleg a zöld virágúak tetszettek, melyek később lilás színekben játszanak. A telet a lépcsőházban vészelte át, a többi teraszlakóval együtt néha-néha kapott egy kis vizet. Pár hete vettem észre, hogy a kiszáradt levelek alatt csodaszép zöld hajtások bújtak elő. Nagyon hálás növényke. Ráadásul teljesen véletlenül sikerült tökéletesen kiszárítanom a virágokat, és még a színük sem fakult meg. Utánaolvastam, és kiderült, a trükk az, hogy szépen lassan kell szárítani: a virágokat a növényen kell hagyni és megvárni, amíg félig kiszáradnak, papírszerűek lesznek a szirmai, ezután levágni a leveleket a szárról és vázában kis vízbe tenni, és így lassítani tovább a száradást.  Mivel nálunk nem kertben, hanem cserében növekedett a bokor,  a téliesítéssel együtt járt a föld kiszárítása, amely tökéletes megoldás volt a szirmok konzerválására. 

Már csak azt kellett kitalálnom mihez kezdjek a tálcányi száraz hortenziával. Egy régi fehérre festett vesszőkoszorút szedtem elő a téli dekorok közül, ezt terveztem virágba borítani. A virágokat azonban nagyon nehezen sikerült a faágakra applikálnom, a legkisebb nyomásra szirmokra hullott szét a növény. Szerencsére volt jó pár virág, amin próbálkozhattam. A megoldás az lett, hogy néhány hosszabb szárú virágra drótot tekertem, és a drótot erősítettem a koszorúhoz. Így is elég sok szirmot veszítettem, de talán jobb is így, mert ahelyett, hogy egy teli koszorút készítettem volna, amit eredetileg terveztem, egy izgalmas, asszimetrikus kompozíció született. Újrahasznosított koszorú, újra hasznos hortenziavirágokkal.

A lehullott szirmokat pedig befőttes üvegbe zártam és a konyhaasztalra tettem. Izgalmas, ahogy keverednek a színek, és mosolygós, üde hangulatot áraszt az üvegcse. Azt pedig már epekedve várom, hogy újra virágba boruljon a hortenzia. 

Képek: saját

Tetszetős drótdekor

Nemrégiben a Le petit design boltban jártam, ahol csuda klassz dolgok vannak egy fedél alatt: számos magyar designer műhelyében született alkotás bújik meg a kicsinyke shopban. Ott lettem figyelmes a Lagom márkára, amely színes textilekbe bújtatott drótfeliratokat takar. A lagom egy svéd szó és nagyjából annyit tesz, hogy se nem sok, se nem kevés, pont jó, ezen gondolatiság mentén formázza meg a tervező a menő drót feliratokat.

Gyakorlatilag bármilyen szöveget megformázhatunk ily módon, a puha burkolat és a tarka színek pedig kedvessé és bájossá teszik a végeredményt. Első gondolatom az volt, hogy egy ilyen felirat a gyerekszobába való, de közelebbről is megnézve – a megfelelő betűket egymás után kanyarintva -, bárhol el tudom képzelni a lakásban. És a legjobb, hogy bármikor levehetők, cserélhetők vagy áthelyezhetőek, hogy lakásunk egy másik pontján díszelegjenek tovább. 

A termékeket direktben meg lehet rendelni a gyártótól is, a szín és a betűk vagy formák megválasztásával abszolút személyre szabhatók. 

 

Forrás: Lagom facebook

 

Ha a tárgyak mesélni tudnának

Ha használtan veszek meg egy tárgyat, néha elgondolkozom rajta, hogy vajon kié lehetett az előző életében? Hogyan használhatták? Milyen volt a tulajdonosa? Ha felmenőktől öröklöm, akkor pedig különösen fontossá válik számomra. Ilyen a nagymama horgolt ágytakarója, vagy a hímzett párnahuzat és a tejes edényünk. Nos, a mai lakásbemutatóban a Boston melletti galériás lakás csupa olyan tárggyal alkot kerek egészet, amelyet a fiatal tulajdonos, Samara az édesapjától és a nagyszülőktől örökölt. Azt gondolom, egy-egy ilyen tárgy sokszor értékesebb, mint egy vadiúj, drága bútordarab. 

Samara az Apartment Therapy egyik szerzője, és néhány lakásbemutató megírása után úgy döntött, hogy saját otthonába is betekintést enged. A lakást még az édesapja vásárolta és újította fel, és tele van olyan bútorokkal, amelyeket a nagyszülők még az 1950-es, 60-as években vásároltak. Bájukat, történetüket és régiségüket néhány új darab színesíti.
A tulajdonos sok bútort, például a fehér polcot, vagy a dohányzóasztalt és a kanapét is használtan vette, így nem csak költséghatékonyan járt el, hanem még szuper egyedi cuccokat is szerzett magának. Az asztal tetejét saját maga cserélte ki, sőt a kanapé huzatát is maga varrta, a falra függesztett CD- és könyvtartót pedig ő tervezte és valósította meg. 

A lakás csupa személyesség: a kedvenc történetem, hogy az ágy fölött függő faágakra a tulajdonos kedves, gyerekkori álomfogója került, valamint a nagymama régi ékszerei lógnak rajta. 




Forrás: Apartment Therapy

 

Maximális helykihasználás skandináv módra

Szuper designos minilakásokat hoztunk mára a külföldi kitekintőben, gondolatban Svédországba repülünk, és megnézzük, hogy a Tengbom Architects hogyan is képzeli el egy egyetemista pihenésre és tanulásra szánt életterét.

Az eredetileg 25 nm-esre tervezett házikók méretét, hogy a diákok pénztárcájához igazítsák, lecsökkentették 10 (!) nm-re. Itt jön a képbe a skandinávok zseniális térkihasználási képessége, amit az IKEA óta mindenki ismer. Mennyezettől a padlóig minden egyes centiméter ki van használva, az alsó szinten elfér egy konyha az étkezőpulttal, íróasztallal és egy fürdőszoba fülkével. A galérián a pihenésé a főszerep, itt található ugyanis az ágy, és innen lóg alá egy vagány élénk zöldben pompázó pihenőhinta is. Az építészek, ahova csak lehetett polcokat terveztek be a kisebb méretű személyes tárgyak elhelyezéséhez. 

A végtelenségig leegyszerűsített formák világos natúr fa felületekkel párosulnak, amihez egy vidám, fiatalos színt, a kiwi zöldet választották, hogy az összhatás trendi és kúl legyen. A képeket elnézve az optimális helykihasználásának köszönhetően nekem egyáltalán nincs az az érzésem, hogy egy 10 nm alapterületű mini otthonban vagyunk, ti mit gondoltok?  

Forrás: TengbomInhabitat

 

Kötelességünk megmutatni – kötél újrahasznosítva

Egy kötélből készült lépcsőkorlát adta az ötletet, hogy megnézzem, mi mindenre használható a kötél a lakberendezésben. Az anyag természetes, natúr színű, strapabíró, utóbbi tulajdonságának köszönhetően újra is lehet hasznosítani. Remekül belesimul a skandináv stílusú terekbe, a kissé rusztikus, vintage otthonokba, de az indusztriális enteriőrökben is látványos kiegészítő lehet.

A korábban említett lépcső- esetleg galériakorlát azért nagy kedvencem, mert egy vastagabb kötél masszív megjelenése ellenére sem terheli meg túlzottan a teret. Vékonyabb változatból más anyaggal, esetleg fával vagy fémmel kombinálva remek térelválasztó is készíthető. Apropó kombináció: fagerendából, kötélből és csupasz izzóból szuper tetszetős mennyezeti függeszték hozható létre. Lámpához elég egy darab kötél is, amire egy foglalatot erősítve lesz menő fényforrásunk, és dekorációnak sem utolsó látvány. Különböző méretű kötélcsomókat üvegbe helyezve dekoratív lakáskiegészítőt kapunk. Polcok esetében, akárcsak a bőrpánt, a kötél is jól helyettesíti a konzolokat, egy gyűrűvel megtoldva pedig stílusos törülközőtartó lesz a végeredmény. 

 

Forrás: Pinterest

 

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!