küszöB

Tavaszi koszorúprojekt – DIY

Tavaly vettem egy kedves kis hortenziabokrot. Évek óta barátkoztam a növénnyel, főleg a zöld virágúak tetszettek, melyek később lilás színekben játszanak. A telet a lépcsőházban vészelte át, a többi teraszlakóval együtt néha-néha kapott egy kis vizet. Pár hete vettem észre, hogy a kiszáradt levelek alatt csodaszép zöld hajtások bújtak elő. Nagyon hálás növényke. Ráadásul teljesen véletlenül sikerült tökéletesen kiszárítanom a virágokat, és még a színük sem fakult meg. Utánaolvastam, és kiderült, a trükk az, hogy szépen lassan kell szárítani: a virágokat a növényen kell hagyni és megvárni, amíg félig kiszáradnak, papírszerűek lesznek a szirmai, ezután levágni a leveleket a szárról és vázában kis vízbe tenni, és így lassítani tovább a száradást.  Mivel nálunk nem kertben, hanem cserében növekedett a bokor,  a téliesítéssel együtt járt a föld kiszárítása, amely tökéletes megoldás volt a szirmok konzerválására. 

Már csak azt kellett kitalálnom mihez kezdjek a tálcányi száraz hortenziával. Egy régi fehérre festett vesszőkoszorút szedtem elő a téli dekorok közül, ezt terveztem virágba borítani. A virágokat azonban nagyon nehezen sikerült a faágakra applikálnom, a legkisebb nyomásra szirmokra hullott szét a növény. Szerencsére volt jó pár virág, amin próbálkozhattam. A megoldás az lett, hogy néhány hosszabb szárú virágra drótot tekertem, és a drótot erősítettem a koszorúhoz. Így is elég sok szirmot veszítettem, de talán jobb is így, mert ahelyett, hogy egy teli koszorút készítettem volna, amit eredetileg terveztem, egy izgalmas, asszimetrikus kompozíció született. Újrahasznosított koszorú, újra hasznos hortenziavirágokkal.

A lehullott szirmokat pedig befőttes üvegbe zártam és a konyhaasztalra tettem. Izgalmas, ahogy keverednek a színek, és mosolygós, üde hangulatot áraszt az üvegcse. Azt pedig már epekedve várom, hogy újra virágba boruljon a hortenzia. 

Képek: saját

Ha a tárgyak mesélni tudnának

Ha használtan veszek meg egy tárgyat, néha elgondolkozom rajta, hogy vajon kié lehetett az előző életében? Hogyan használhatták? Milyen volt a tulajdonosa? Ha felmenőktől öröklöm, akkor pedig különösen fontossá válik számomra. Ilyen a nagymama horgolt ágytakarója, vagy a hímzett párnahuzat és a tejes edényünk. Nos, a mai lakásbemutatóban a Boston melletti galériás lakás csupa olyan tárggyal alkot kerek egészet, amelyet a fiatal tulajdonos, Samara az édesapjától és a nagyszülőktől örökölt. Azt gondolom, egy-egy ilyen tárgy sokszor értékesebb, mint egy vadiúj, drága bútordarab. 

Samara az Apartment Therapy egyik szerzője, és néhány lakásbemutató megírása után úgy döntött, hogy saját otthonába is betekintést enged. A lakást még az édesapja vásárolta és újította fel, és tele van olyan bútorokkal, amelyeket a nagyszülők még az 1950-es, 60-as években vásároltak. Bájukat, történetüket és régiségüket néhány új darab színesíti.
A tulajdonos sok bútort, például a fehér polcot, vagy a dohányzóasztalt és a kanapét is használtan vette, így nem csak költséghatékonyan járt el, hanem még szuper egyedi cuccokat is szerzett magának. Az asztal tetejét saját maga cserélte ki, sőt a kanapé huzatát is maga varrta, a falra függesztett CD- és könyvtartót pedig ő tervezte és valósította meg. 

A lakás csupa személyesség: a kedvenc történetem, hogy az ágy fölött függő faágakra a tulajdonos kedves, gyerekkori álomfogója került, valamint a nagymama régi ékszerei lógnak rajta. 




Forrás: Apartment Therapy

 

Kis lakás, nagy pakolás

A skandináv mini házak kapcsán gondolkoztam el azon, hogy a kisebb-nagyobb személyes dolgaink tárolása, bárhová is költözünk, mindig egy megoldandó feladat. Vannak olyan tárgyaink, amiket nem szívesen teszünk ki a vitrinbe, azaz inkább elrejtenénk, ilyenek a téli-nyári ruhák, sporteszközök, háztartási gépek. Szerencsésebbek azok, akik családi házban élnek, vagy lakásuk mérete lehetővé teszi egy gardrób helyiség kialakítását.

Kis lakásban vagy garzonban viszonylag kevés a hely vízszintesen terjeszkedni, ezért függőleges irányba tudunk gondolkodni. Ha bútorboltban nem találunk méretben megfelelő gardrób szekrényt, készíttessünk asztalossal egy egész belmagasságot kitöltő beépített szekrényt, remekül elnyel mindent.

Nagy belmagassággal rendelkező lakásokban adja magát egy galéria, így nemcsak az ágyunknak lesz helye, hanem egy kis tároló kuckót is ki tudunk alakítani. Kézenfekvő megoldás a mennyezettől a padlóig terjedő polcozás, ez esetben szerezzünk be egy fellépőt vagy könyvtári létrát, hogy el is érjük a fejünk fölött tárolt dolgokat. Dobogóval kiemelhetünk egy-egy funkciót is, pl. elválaszthatjuk a nappalit a hálófülkétől, és a dobogó alatt  szép nagy helyet kapunk. Sőt, ha az ágyunkat is magaslatra építjük, az alatta lévő falfelületet lazán bepolcozhatjuk, szekrényekkel láthatjuk el. Ugyanígy járhatunk el ha a galériánkra lépcső vezet.

Egy másik hasznos trükk: amit lehet akasszunk fel a falra! A konyhában tárolhatunk így bögréket, serpenyőket, de még tányérokat is, ha beszerzünk egy jó kis tányértartó polcot. Még a bringánkat is fel tudjuk akasztani, ehhez csak egy szuper jó bringatároló eszköz kell.

 

Forrás: Pinterest

 

Újrahasznosított tavasz

Nem sokszor vásárolok magamnak virágot, de tavasszal mindig bezsongatnak a virágárusok szebbnél-szebb krókusz, jácint, nárcisz és fürtös gyöngyike kompozíciói. Annyira jó érzés előrehozni a tavaszt és becsempészni az ebédlőbe, vagy az irodába egy kis zöldet, frissességet, életet. Amikor azonban egy-másfél héttel később a szobai melegtől megnyúlt és gyorsan kinyílt virágokra nézek, sokszor megbánom a beruházást. A hagymákat persze el lehet tenni, több-kevesebb sikerrel már én is kísérletezgettem papírzsákban átteleltetni, és újra elültetni őket.

Talán jobb megoldás, ha mi magunk varázsolunk kis kerteket, hiszen a virágosnál elköltött összeg töredékéből hozhatunk létre egyedi, akár újrahasznosított megoldásokat, a kertészetekben és  hobbi áruházak zöld részlegein pedig még talán nagyobb is a választék a hagymás tavaszi növényekből.

Mivel nem sokáig virágzanak, attól sem kell tartanunk, hogy túllocsoljuk a növényt, így nyugodt szívvel ültethetjük őket teli aljú régi bögrébe, csorba teáskannába vagy akár teásdobozokba. A biztonság kedvéért az edény aljára tehetünk pár kavicsot vagy agyag-granulátomot, ha van otthon. A kompozíció tetejére pedig ha tudunk, ültessünk némi mohát, és máris professzionális, a virágosokéhoz hasonló eredményt kapunk:

Képek: Pinterest

Kötelességünk megmutatni – kötél újrahasznosítva

Egy kötélből készült lépcsőkorlát adta az ötletet, hogy megnézzem, mi mindenre használható a kötél a lakberendezésben. Az anyag természetes, natúr színű, strapabíró, utóbbi tulajdonságának köszönhetően újra is lehet hasznosítani. Remekül belesimul a skandináv stílusú terekbe, a kissé rusztikus, vintage otthonokba, de az indusztriális enteriőrökben is látványos kiegészítő lehet.

A korábban említett lépcső- esetleg galériakorlát azért nagy kedvencem, mert egy vastagabb kötél masszív megjelenése ellenére sem terheli meg túlzottan a teret. Vékonyabb változatból más anyaggal, esetleg fával vagy fémmel kombinálva remek térelválasztó is készíthető. Apropó kombináció: fagerendából, kötélből és csupasz izzóból szuper tetszetős mennyezeti függeszték hozható létre. Lámpához elég egy darab kötél is, amire egy foglalatot erősítve lesz menő fényforrásunk, és dekorációnak sem utolsó látvány. Különböző méretű kötélcsomókat üvegbe helyezve dekoratív lakáskiegészítőt kapunk. Polcok esetében, akárcsak a bőrpánt, a kötél is jól helyettesíti a konzolokat, egy gyűrűvel megtoldva pedig stílusos törülközőtartó lesz a végeredmény. 

 

Forrás: Pinterest

 

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!