küszöB

Egy lámpa második élete

Nagy híve vagyok a helyi világításnak, minden szobánkban több lámpa van, melyeket a hangulattól, funkciótól függően lehet kombinálni. A nappalinkban állt egy IKEA állólámpa, melyet legtöbbször derítésre használtam, azaz a visszatükröződő fénye ellensúlyozta, tompította az ablakból bejövő fényt, ugyanis az ellenfényben nem lehetett azok arcát látni akik az ablak előtti kék kanapén ültek. 

Na, ez a lámpa vált “földrengés” áldozatává, valahogy leborult egy mögötte lévő kép, ami magával sodorta a lámpát, a műanyag búra pedig csúfosan megrepedt. Sokáig gondolkodtam, mit lehetne tenni vele, már ott tartottam, hogy készítek egy új lámpaburát valamilyen hajlékony papírból, vagy műanyagból, amikor eszembe jutottak a Justa matricák, amiket karácsonyra kaptam. Róluk Tünde már írt korábban a Hazai termés rovatban. 

Annyira jól sikerült a projekt, hogy elhatároztam, megmutatom nektek, de sajnos a törött lámpáról nem készítettem képet. Azonban úgy tűnik, nem én vagyok az első, akinél felborult ez a lámpa, számtalan blogon találtam hogyan varázsoljunk új burát című posztot ehhez a lámpához.  Az egyik szép megoldás egy fa mintázatú verzió, ez azonban lekapcsolva mutat szerintem a legjobban:

Nálunk a fenti képen jobb oldalt láthatóhoz hasonlatos kisebb repedés keletkezett csak szerencsére, ezt pedig az erdő tematikájú matrica medvéje tökéletesen elfedi. A törött nappali lámpából így pár perc alatt stílusos és kedves gyerekszobalámpa vált. Hogy tetszik? 

Képek: Jems, Justa, saját

Bájos zománcedények új szerepben

A zománcedények újra reneszánszukat élik: sok gyártónál megjelentek a koptatott, vintage hatású, de újonnan gyártott darabok. Én ebben is az újrahasznosítás híve vagyok, új funkciót adva ezeknek a tárgyaknak különleges, kissé romantikus dekorációra tehetünk szert. Érdemes körülnézni szüleinknél, nagymamánknál, valamint bolhapiacokon is remek edényeket találhatunk. Én legutóbb a család dunaparti nyaralójában bukkantam két gyönyörű piros teafőző és vízforraló edényre, el is hoztam magammal, hogy az erkélyen a virágsarkot díszítse. 

A különböző színű és formájú nagyrészt konyhai edényekből széles a választék, és sok mindenre használhatóak, bátran eresszük szabadjára gondolatainkat és dekoráljunk velük küszöbön innen és túl. Nagy kedvenceim, amikor a régi locsolókanna és tejhordó vázává avanzsálnak. Ütött-kopott tarka lábasokat virágtartóként hasznosíthatunk újra, tésztaszűrőből és lavórból lámpatestet készíthetünk, hogy egy textilkábelre lógatva gondoskodjanak a világításról és romantikus bájt kölcsönözzenek a térnek. További újrahasznosítási lehetőségeket – evőeszköztartó, dekoráció, mosdótál – találhattok még a posztban, de nézzetek körül az interneten is, majd újrahasznosításra fel!


 

Forrás: Pinterest

A nyuszi farka

Nálunk már rég nem divat locsolókat fogadni, a húsvét egy nagy családi reggelit jelent, sonkával, tojással, tojássalátával, és Anyukám elmaradhatatlan amerikai fahéjas almatortájával. Kalóriák és koleszterin nem számítanak. Ilyenkor pár szép tavaszi ágat teszünk vázában az asztal közepére, arra kerülnek az évek óta sztenderd kis hímes fatojások és csibefigurák. Érdekes módon húsvétkor nincs olyan késztetésem, hogy megújítsam a dekorációt, valamiért ez a karácsony kiváltsága. Volt. Eddig. Ugyanis egy olyan bájos ötletbe botlottam, amit mindenképpen megvalósítok: 

Ráadásul maradék anyagokat, egy-egy kis darab színes papírt, csomagolószert is újra lehet hasznosítani így. A nyuszi farka készülhet vattából, de az igényesebbek, (és ráérősebbek) nekiveselkedhetnek a pom-pom készítésének is, az sem olyan nagy ördöngösség. Ezen a linken háromféle módon is megmutatják. 

Nálunk nem füzér, hanem a tavaszi ágakra lógatható kis nyuszik készülnek majd. És maradok a vatta-farkincánál.

Képek: Pinterest

Újrahasznosított esküvői dekor ötletek – nem csak esküvőkre

Esküvőszervezéskor vagy bármilyen nagy családi, baráti összejövetel szervezésekor sokat spórolhatunk az összköltségen, ha a dekorációt, vagy annak legalább egy részét saját magunk készítjük. Célszerű ilyenkor előre számba venni, hogy milyen meglévő alapanyagokat tudunk majd esetlegesen újra felhasználni, hogy a gyűjtögetést időben megkezdhessük. A mindennapi háztartásban használt termékek csomagolása, például befőttes üveg, boros dugó, konzervdoboz, WC papír guriga jó szolgálatot tehetnek egy kis átalakítással. A befőttes, tejes, sörös üveg, villanykörte mind-mind kedves vázákká válhatnak, ha egy kis csipkével, szép papírral, vagy masnival megbolondítjuk őket. Spárgával vagy drótkampó segítségével felakasztva (akár szabad téren is) és virággal megtöltve ízléses kiegészítői lehetnek az eseménynek.

Az örök kedvenc a raklap is számtalan lehetőséget rejt magában: kerti ülőke, esküvői bárpult, vagy programtábla készülhet belőle. Létrák, régi ajtók és ablakok kaphatnak új funkciót dekor elemként, például fotófalhoz, program kiíráshoz nagyon jól jön egy-két kopottas darab. Én már régóta gyűjtöm a boros dugókat, amiből majd ültető táblácskákat fogok készíteni a lagzira, ahogy a lenti képen is láthatjátok. Amibe pedig most szerettem bele: a fellógatott biciklikerék, amely bohém köntösbe bújtatva igazi menő kelléke lehet majd az esküvőmnek! Még jó, hogy két kerékkel is gazdálkodhatok!









Tavaszi koszorúprojekt – DIY

Tavaly vettem egy kedves kis hortenziabokrot. Évek óta barátkoztam a növénnyel, főleg a zöld virágúak tetszettek, melyek később lilás színekben játszanak. A telet a lépcsőházban vészelte át, a többi teraszlakóval együtt néha-néha kapott egy kis vizet. Pár hete vettem észre, hogy a kiszáradt levelek alatt csodaszép zöld hajtások bújtak elő. Nagyon hálás növényke. Ráadásul teljesen véletlenül sikerült tökéletesen kiszárítanom a virágokat, és még a színük sem fakult meg. Utánaolvastam, és kiderült, a trükk az, hogy szépen lassan kell szárítani: a virágokat a növényen kell hagyni és megvárni, amíg félig kiszáradnak, papírszerűek lesznek a szirmai, ezután levágni a leveleket a szárról és vázában kis vízbe tenni, és így lassítani tovább a száradást.  Mivel nálunk nem kertben, hanem cserében növekedett a bokor,  a téliesítéssel együtt járt a föld kiszárítása, amely tökéletes megoldás volt a szirmok konzerválására. 

Már csak azt kellett kitalálnom mihez kezdjek a tálcányi száraz hortenziával. Egy régi fehérre festett vesszőkoszorút szedtem elő a téli dekorok közül, ezt terveztem virágba borítani. A virágokat azonban nagyon nehezen sikerült a faágakra applikálnom, a legkisebb nyomásra szirmokra hullott szét a növény. Szerencsére volt jó pár virág, amin próbálkozhattam. A megoldás az lett, hogy néhány hosszabb szárú virágra drótot tekertem, és a drótot erősítettem a koszorúhoz. Így is elég sok szirmot veszítettem, de talán jobb is így, mert ahelyett, hogy egy teli koszorút készítettem volna, amit eredetileg terveztem, egy izgalmas, asszimetrikus kompozíció született. Újrahasznosított koszorú, újra hasznos hortenziavirágokkal.

A lehullott szirmokat pedig befőttes üvegbe zártam és a konyhaasztalra tettem. Izgalmas, ahogy keverednek a színek, és mosolygós, üde hangulatot áraszt az üvegcse. Azt pedig már epekedve várom, hogy újra virágba boruljon a hortenzia. 

Képek: saját

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!