küszöB

Ha a tárgyak mesélni tudnának

Ha használtan veszek meg egy tárgyat, néha elgondolkozom rajta, hogy vajon kié lehetett az előző életében? Hogyan használhatták? Milyen volt a tulajdonosa? Ha felmenőktől öröklöm, akkor pedig különösen fontossá válik számomra. Ilyen a nagymama horgolt ágytakarója, vagy a hímzett párnahuzat és a tejes edényünk. Nos, a mai lakásbemutatóban a Boston melletti galériás lakás csupa olyan tárggyal alkot kerek egészet, amelyet a fiatal tulajdonos, Samara az édesapjától és a nagyszülőktől örökölt. Azt gondolom, egy-egy ilyen tárgy sokszor értékesebb, mint egy vadiúj, drága bútordarab. 

Samara az Apartment Therapy egyik szerzője, és néhány lakásbemutató megírása után úgy döntött, hogy saját otthonába is betekintést enged. A lakást még az édesapja vásárolta és újította fel, és tele van olyan bútorokkal, amelyeket a nagyszülők még az 1950-es, 60-as években vásároltak. Bájukat, történetüket és régiségüket néhány új darab színesíti.
A tulajdonos sok bútort, például a fehér polcot, vagy a dohányzóasztalt és a kanapét is használtan vette, így nem csak költséghatékonyan járt el, hanem még szuper egyedi cuccokat is szerzett magának. Az asztal tetejét saját maga cserélte ki, sőt a kanapé huzatát is maga varrta, a falra függesztett CD- és könyvtartót pedig ő tervezte és valósította meg. 

A lakás csupa személyesség: a kedvenc történetem, hogy az ágy fölött függő faágakra a tulajdonos kedves, gyerekkori álomfogója került, valamint a nagymama régi ékszerei lógnak rajta. 




Forrás: Apartment Therapy

 

Dobozolás, de nem Tóték

Korábban Emlékgyűjtemény című posztomban az utazásokkal kapcsolatos élmények tartósítása kapcsán említettem a fém teás, kávés és csokoládés dobozokat, melyek gyakorta kerülnek be a bőröndünkbe. Legutóbb Portóból cipeltem haza egy elég nagy méretű aranyosan csillogó dobozt. Most Tünde inspirálására külön posztot szentelek nekik. 

Talán azért is szerettem bele a fém dobozokba, mert a  bolhapiacokon fillérekért juthatunk hozzá csodás darabokhoz. Csak nagyon ritkán képviselnek nagyobb értéket, hiszen élelmiszerek csomagolásaként körülbelül annyit értek, mint ma egy sörösdoboz. Mégis, ha az otthonunkhoz színben és hangulatban passzoló darabra bukkanunk, fel lehet vele dobni akár a konyhát, akár a nappali vagy a hálószoba polcait. Lehet belőle apróságok tárolására szolgáló rejtekhely, de kisebb-nagyobb átalakítással akár váza, virágcserép de gyertyatartó, lámpa, és óra is válhat belőle. Természetesen nem csak az antik, de az új dobozokat is érdemes eltenni és újrahasznosítani. Dobozoljatok Ti is! 

Képek: Pinterest

Kis lakás, nagy pakolás

A skandináv mini házak kapcsán gondolkoztam el azon, hogy a kisebb-nagyobb személyes dolgaink tárolása, bárhová is költözünk, mindig egy megoldandó feladat. Vannak olyan tárgyaink, amiket nem szívesen teszünk ki a vitrinbe, azaz inkább elrejtenénk, ilyenek a téli-nyári ruhák, sporteszközök, háztartási gépek. Szerencsésebbek azok, akik családi házban élnek, vagy lakásuk mérete lehetővé teszi egy gardrób helyiség kialakítását.

Kis lakásban vagy garzonban viszonylag kevés a hely vízszintesen terjeszkedni, ezért függőleges irányba tudunk gondolkodni. Ha bútorboltban nem találunk méretben megfelelő gardrób szekrényt, készíttessünk asztalossal egy egész belmagasságot kitöltő beépített szekrényt, remekül elnyel mindent.

Nagy belmagassággal rendelkező lakásokban adja magát egy galéria, így nemcsak az ágyunknak lesz helye, hanem egy kis tároló kuckót is ki tudunk alakítani. Kézenfekvő megoldás a mennyezettől a padlóig terjedő polcozás, ez esetben szerezzünk be egy fellépőt vagy könyvtári létrát, hogy el is érjük a fejünk fölött tárolt dolgokat. Dobogóval kiemelhetünk egy-egy funkciót is, pl. elválaszthatjuk a nappalit a hálófülkétől, és a dobogó alatt  szép nagy helyet kapunk. Sőt, ha az ágyunkat is magaslatra építjük, az alatta lévő falfelületet lazán bepolcozhatjuk, szekrényekkel láthatjuk el. Ugyanígy járhatunk el ha a galériánkra lépcső vezet.

Egy másik hasznos trükk: amit lehet akasszunk fel a falra! A konyhában tárolhatunk így bögréket, serpenyőket, de még tányérokat is, ha beszerzünk egy jó kis tányértartó polcot. Még a bringánkat is fel tudjuk akasztani, ehhez csak egy szuper jó bringatároló eszköz kell.

 

Forrás: Pinterest

 

Maximális helykihasználás skandináv módra

Szuper designos minilakásokat hoztunk mára a külföldi kitekintőben, gondolatban Svédországba repülünk, és megnézzük, hogy a Tengbom Architects hogyan is képzeli el egy egyetemista pihenésre és tanulásra szánt életterét.

Az eredetileg 25 nm-esre tervezett házikók méretét, hogy a diákok pénztárcájához igazítsák, lecsökkentették 10 (!) nm-re. Itt jön a képbe a skandinávok zseniális térkihasználási képessége, amit az IKEA óta mindenki ismer. Mennyezettől a padlóig minden egyes centiméter ki van használva, az alsó szinten elfér egy konyha az étkezőpulttal, íróasztallal és egy fürdőszoba fülkével. A galérián a pihenésé a főszerep, itt található ugyanis az ágy, és innen lóg alá egy vagány élénk zöldben pompázó pihenőhinta is. Az építészek, ahova csak lehetett polcokat terveztek be a kisebb méretű személyes tárgyak elhelyezéséhez. 

A végtelenségig leegyszerűsített formák világos natúr fa felületekkel párosulnak, amihez egy vidám, fiatalos színt, a kiwi zöldet választották, hogy az összhatás trendi és kúl legyen. A képeket elnézve az optimális helykihasználásának köszönhetően nekem egyáltalán nincs az az érzésem, hogy egy 10 nm alapterületű mini otthonban vagyunk, ti mit gondoltok?  

Forrás: TengbomInhabitat

 

Andi rádiója

Egy nagyon kedves ismerősöm lakásának éke a mai újrahasznosított dizájn rovat főszereplője, egy szekrény méretű felújított rádiós lemezjátszó, azaz zeneszekrény. Andi kreatív szakember, szépérzéke, harmóniára való törekvése az egész lakásán tükröződik. Van pár olyan különleges bútora, amit ő festett, vagy festetett át, de főműve, a bolgár rádió véletlenül került hozzá. 

Az irodába vitte be egy új kollégája, aki nem sokáig maradt, ellenben ott hagyta a működésképtelen rádiót. Hogy ne dobják ki, megmentette. Elkezdett szerelők után kutatni a neten, és a Népszínház utcában bukkant rá a szakemberre, aki már a rádió neve alapján be tudta azonosítani a modellt. Resprom Lira ’69.  Két ember és egy kombi autó kellett a szállításhoz. 

Andi célja nem csak az volt, hogy működjön a régi rádió, szerette volna úgy átalakíttatni, hogy digitális eszközökhöz is csatlakoztatható legyen. A lemezjátszó kimenetelét varázsolta bemenetté a mester, olyan zseniális módon, hogy minden funkciója használható maradt. Így ha akarjuk a tabletről szólhat a muzsika, de a klasszikus bakelit korongokkal is jól boldogul a rendszer. A dizájnos lábak Andi ötleteit és édesapjának ügyes kezét dicsérik. 

“Jó meleg hangja van, imádom, ahogyan Jack White szól a rádióból. Biztos lehetne még rá költeni, de én bírom, ahogyan recseg, és hogy be kell melegednie, az első pár percben nincs hangja” – meséli Andi. Én pedig imádom a háttérben a bontott tégla falat, amely csodálatosan keretezi az upcycle zeneszekrényt. 

 

Képek: saját

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!