Utoljára kislány koromban volt ágyam. Egy gyönyörű, olyan igazi retró narancssárga emeletes ágy, barna kerettel. Az aljában íróasztal, mellette ruhásszekrény. Nagyon szerettem. Azután amikor nagyobb lettem, ennek az ágynak a teteje került kanapéként a tesómmal közös szobába. Gimnazista koromban lett külön szobám, egy kétszemélyes matraccal, és fejvégként stílusos, a falra szerelt rusztikus fém karnisról logó nagy párnákkal. Aztán valahogy ez így maradt. Japánosan. Albérletek és lakások váltották egymást, de valahogy sosem találtunk olyan ágyat, amibe beleszerettünk volna. Pár héttel ezelőttig, amikoris a férjem közölte, hogy ő már túl öreg ahhoz, hogy a padlón aludjon. És csinált egy ágyat, a blog hatására is, raklapokból.
Az alábbi képeket gyűjtöttem össze inspirációnak:
A raklapokat a piliscsabai Rozifától szereztük be, ugyanis itt találtunk olyan raklapokat, amelyek hőkezeltek. A folyamat lényege, “hogy a faanyag belső állományát legalább 30 percig, minimum 56°C fokos hőmérsékleten tartsuk a vírusok, gombák, rovarok mentesítése érdekében.” Ezt pedig egy ágy esetében kifejezetten hasznosnak éreztük.
A raklapokat a teraszunkon csiszolta simára a férjem. Ez hosszadalmas munka, mivel nagyon érdes, gyalulatlan a felület. Ezt a munkálatot mindenképpen érdemes vagy a szabadban vagy egy műhelyben elvégezni, mert rengeteg piszokkal jár. Ezután a fenti képeknek és a hálószobánk hangulatának megfelelően fehérre festettük az ágykeretet. Erre került az ágyrács és a csodálatos kókuszmatracunk. Alulra pedig lestoppolható kerekek, mert az ágy a tömör fa anyag miatt meglehetősen súlyos, nehezen mozgatható, de a kerekeknek köszönhetően könnyedén elgurítható, így alatta is ki lehet porszívózni.
Bevallom nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz leülni az ágy szélére, de az sem utolsó szempont, hogy a padlótól kissé eltávolodva sokkal melegebb van. Kifejezetten más érzés magasabbról szemlélni a szobát.
Micsoda luxus. Van ágyunk. Boldogság van.
Képek: Pinterest, saját
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: