Tavaly vettem egy kedves kis hortenziabokrot. Évek óta barátkoztam a növénnyel, főleg a zöld virágúak tetszettek, melyek később lilás színekben játszanak. A telet a lépcsőházban vészelte át, a többi teraszlakóval együtt néha-néha kapott egy kis vizet. Pár hete vettem észre, hogy a kiszáradt levelek alatt csodaszép zöld hajtások bújtak elő. Nagyon hálás növényke. Ráadásul teljesen véletlenül sikerült tökéletesen kiszárítanom a virágokat, és még a színük sem fakult meg. Utánaolvastam, és kiderült, a trükk az, hogy szépen lassan kell szárítani: a virágokat a növényen kell hagyni és megvárni, amíg félig kiszáradnak, papírszerűek lesznek a szirmai, ezután levágni a leveleket a szárról és vázában kis vízbe tenni, és így lassítani tovább a száradást. Mivel nálunk nem kertben, hanem cserében növekedett a bokor, a téliesítéssel együtt járt a föld kiszárítása, amely tökéletes megoldás volt a szirmok konzerválására.
Már csak azt kellett kitalálnom mihez kezdjek a tálcányi száraz hortenziával. Egy régi fehérre festett vesszőkoszorút szedtem elő a téli dekorok közül, ezt terveztem virágba borítani. A virágokat azonban nagyon nehezen sikerült a faágakra applikálnom, a legkisebb nyomásra szirmokra hullott szét a növény. Szerencsére volt jó pár virág, amin próbálkozhattam. A megoldás az lett, hogy néhány hosszabb szárú virágra drótot tekertem, és a drótot erősítettem a koszorúhoz. Így is elég sok szirmot veszítettem, de talán jobb is így, mert ahelyett, hogy egy teli koszorút készítettem volna, amit eredetileg terveztem, egy izgalmas, asszimetrikus kompozíció született. Újrahasznosított koszorú, újra hasznos hortenziavirágokkal.
A lehullott szirmokat pedig befőttes üvegbe zártam és a konyhaasztalra tettem. Izgalmas, ahogy keverednek a színek, és mosolygós, üde hangulatot áraszt az üvegcse. Azt pedig már epekedve várom, hogy újra virágba boruljon a hortenzia.
Képek: saját
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: