küszöB

Letisztultság, funkcionalitás és művészet. Ezek a szavak jutnak eszembe először a mai lakásbemutatóban szereplő dán villáról, amely a bagoly szoborral és a nappali falán található bagoly portréval azonnal belopta magát a szívembe.

A letisztult képekből nehéz elképzelni, de egy öttagú család lakásában járunk. Talán az lehet a trükk, hogy a gyerekjátékoktól a gitárokon át az erősítőig mindennek megvan  a saját fakkja, polca, tárolóhelye. 

Az otthonban izgalmasan keverednek különböző stílusok, a skandináv minimalizmus és természetesség jól megfér a vintage bútorokkal, bőr kiegészítőkkel és modern tárgyakkal. A szobák hangulatát egy-két karakteres bútordarab határozza meg, melyeket a visszafogott színek, zöld, púder és hófehér emelnek ki. A képzőművészeti alkotások, képek és szobrok még egyedibbé, személyesebbé teszik a tereket:

Forrás: Boligmagasinet, Petit & Small

A csipke manapság is nagyon divatos, a vintage és shabby chick stílus egyik alapeleme. Egyre többször látom esküvői dekor részeként is: csupa báj és nőiesség, úgy érzem valóban megunhatatlan. Tavaly a tihanyi PLACC piacon bálákba halmozva fillérekért árulták őket, ezeken a szuper lelőhelyeken igazi kincseket találhatunk. De gondolom elég sokan vagyunk, akik családjában is fellelhető pár régi horgolt csipkealátét. A nagymamámnál a kis üveges vitrinen és a manapság már retrónak számító tévés szekrény tetején is volt a klasszikus horgolt csipketerítőkből pár, általában virágok és a porcelán díszek alatt használták.

Az újévet idén a Balatonon kezdtük egy kedves barátnőmék ízlésesen berendezett balatoni nyaralójában. Ott bukkantam rá néhány csodálatos párnára: egyszerű és nagyszerű ötlet volt, hogy a huzatra kör alakú csipkealátétet varrtak, így azok sikkes kiegészítői lettek a púderes szobának. Annyira inspiráló volt, hogy én is elkezdtem ötleteket gyűjtögetni, hogy a nagyinál porosodó csipkéket miként hasznosítsam újra. Alább pedig az említett párnák, majd a többi kedvenc csipkés ötletem.

Képek: saját, Pinterest

Nemrégiben a Le petit design boltban jártam, ahol csuda klassz dolgok vannak egy fedél alatt: számos magyar designer műhelyében született alkotás bújik meg a kicsinyke shopban. Ott lettem figyelmes a Lagom márkára, amely színes textilekbe bújtatott drótfeliratokat takar. A lagom egy svéd szó és nagyjából annyit tesz, hogy se nem sok, se nem kevés, pont jó, ezen gondolatiság mentén formázza meg a tervező a menő drót feliratokat.

Gyakorlatilag bármilyen szöveget megformázhatunk ily módon, a puha burkolat és a tarka színek pedig kedvessé és bájossá teszik a végeredményt. Első gondolatom az volt, hogy egy ilyen felirat a gyerekszobába való, de közelebbről is megnézve – a megfelelő betűket egymás után kanyarintva -, bárhol el tudom képzelni a lakásban. És a legjobb, hogy bármikor levehetők, cserélhetők vagy áthelyezhetőek, hogy lakásunk egy másik pontján díszelegjenek tovább. 

A termékeket direktben meg lehet rendelni a gyártótól is, a szín és a betűk vagy formák megválasztásával abszolút személyre szabhatók. 

Forrás: Lagom facebook

Ha használtan veszek meg egy tárgyat, néha elgondolkozom rajta, hogy vajon kié lehetett az előző életében? Hogyan használhatták? Milyen volt a tulajdonosa? Ha felmenőktől öröklöm, akkor pedig különösen fontossá válik számomra. Ilyen a nagymama horgolt ágytakarója, vagy a hímzett párnahuzat és a tejes edényünk. Nos, a mai lakásbemutatóban a Boston melletti galériás lakás csupa olyan tárggyal alkot kerek egészet, amelyet a fiatal tulajdonos, Samara az édesapjától és a nagyszülőktől örökölt. Azt gondolom, egy-egy ilyen tárgy sokszor értékesebb, mint egy vadiúj, drága bútordarab. 

Samara az Apartment Therapy egyik szerzője, és néhány lakásbemutató megírása után úgy döntött, hogy saját otthonába is betekintést enged. A lakást még az édesapja vásárolta és újította fel, és tele van olyan bútorokkal, amelyeket a nagyszülők még az 1950-es, 60-as években vásároltak. Bájukat, történetüket és régiségüket néhány új darab színesíti.
A tulajdonos sok bútort, például a fehér polcot, vagy a dohányzóasztalt és a kanapét is használtan vette, így nem csak költséghatékonyan járt el, hanem még szuper egyedi cuccokat is szerzett magának. Az asztal tetejét saját maga cserélte ki, sőt a kanapé huzatát is maga varrta, a falra függesztett CD- és könyvtartót pedig ő tervezte és valósította meg. 

A lakás csupa személyesség: a kedvenc történetem, hogy az ágy fölött függő faágakra a tulajdonos kedves, gyerekkori álomfogója került, valamint a nagymama régi ékszerei lógnak rajta. 

Forrás: Apartment Therapy

Korábban Emlékgyűjtemény című posztomban az utazásokkal kapcsolatos élmények tartósítása kapcsán említettem a fém teás, kávés és csokoládés dobozokat, melyek gyakorta kerülnek be a bőröndünkbe. Legutóbb Portóból cipeltem haza egy elég nagy méretű aranyosan csillogó dobozt. Most Tünde inspirálására külön posztot szentelek nekik. 

Talán azért is szerettem bele a fém dobozokba, mert a  bolhapiacokon fillérekért juthatunk hozzá csodás darabokhoz. Csak nagyon ritkán képviselnek nagyobb értéket, hiszen élelmiszerek csomagolásaként körülbelül annyit értek, mint ma egy sörösdoboz. Mégis, ha az otthonunkhoz színben és hangulatban passzoló darabra bukkanunk, fel lehet vele dobni akár a konyhát, akár a nappali vagy a hálószoba polcait. Lehet belőle apróságok tárolására szolgáló rejtekhely, de kisebb-nagyobb átalakítással akár váza, virágcserép de gyertyatartó, lámpa, és óra is válhat belőle. Természetesen nem csak az antik, de az új dobozokat is érdemes eltenni és újrahasznosítani. Dobozoljatok Ti is! 

Képek: Pinterest