küszöB

Nálunk már rég nem divat locsolókat fogadni, a húsvét egy nagy családi reggelit jelent, sonkával, tojással, tojássalátával, és Anyukám elmaradhatatlan amerikai fahéjas almatortájával. Kalóriák és koleszterin nem számítanak. Ilyenkor pár szép tavaszi ágat teszünk vázában az asztal közepére, arra kerülnek az évek óta sztenderd kis hímes fatojások és csibefigurák. Érdekes módon húsvétkor nincs olyan késztetésem, hogy megújítsam a dekorációt, valamiért ez a karácsony kiváltsága. Volt. Eddig. Ugyanis egy olyan bájos ötletbe botlottam, amit mindenképpen megvalósítok: 

Ráadásul maradék anyagokat, egy-egy kis darab színes papírt, csomagolószert is újra lehet hasznosítani így. A nyuszi farka készülhet vattából, de az igényesebbek, (és ráérősebbek) nekiveselkedhetnek a pom-pom készítésének is, az sem olyan nagy ördöngösség. Ezen a linken háromféle módon is megmutatják. 

Nálunk nem füzér, hanem a tavaszi ágakra lógatható kis nyuszik készülnek majd. És maradok a vatta-farkincánál.

Képek: Pinterest

Nagyon szeretem Bagolykáék otthonát, a héten utoljára tartottuk ott a blog találkozót, mert költöznek, így hamarosan kiadó lesz ez a csodás lakás, mely egy Bauhaus stílusú ház legfelső szintjén helyezkedik el, és minden bájjal rendelkezik, amivel egy belbudai otthonnak illik.

A belső kialakítás egy része adottság volt, a lakást előző tulajdonosa bővítette ki a tetőtér megvásárlásával, így a belső kétszintes otthon emeleti részén helyezkedik el a hálószoba és egy a Gellért-hegyre és a Sas-hegyre nyíló pazar kilátással bíró, mesés tetőterasz. Az alsó szinten kicsit átmozgatták a falakat, kialakítottak egy praktikus gardróbszobát, nappalit és konyhát, illetve ezeket a funkciókat finoman összekötő étkezőt, és ezen a szinten található a fürdőszoba is.

A jelenlegi gardrób helyiség – ahol a faág megtalálta a helyét – volt az előző lakó hálószobája, régen ide nézett a kandalló, amely most a nappalit varázsolja hangulatossá. A kandalló előtt csodaszép mintájú cementlap véd a kipattanó parázstól, fölé pedig egy régi fagerenda került beépítésre, ami nagyszerűen használható fotók, dísztárgyak, emlékek kiállítására.

A konyha sarok részben a felső emeletre vezető lépcső alatt kapott helyet, ezért elengedhetetlen volt az egyedi bútor tervezése, ami a tulajdonos kreativitását példázza: minden egyes centiméter szuper okosan lett hasznosítva. A főzősarok egy bontott, smaragdzöld eozinmázas csempével lett tökéletes, amely csodásan él együtt a világos nyír színű konyhabútorral. Az étkezőpultot az optimális helykihasználás érdekében szintén asztalos készítette és az egyik vége egy menő téglafalba fut bele.

A felső szintre vezető lépcsőfordulót egy antikvitásban vásárolt magyar iparművész által tervezett zöld lámpa, rajzok, fotók és zöld növények díszítik. A hálószobában kapott helyett a dolgozósarok, és a raklapból készített ágy, amiről korábban itt olvashattatok. Innen kilépve a tetőteraszon találjuk magunkat, ahol a sok zöld növény mellett igazi konyhakert is van saját termesztésű paradicsommal és fűszernövényekkel. Nyári estéken baráti grillpartik és koktélozás ideális helyszíne. 

Képek: L.E.; Bagolyka

Esküvőszervezéskor vagy bármilyen nagy családi, baráti összejövetel szervezésekor sokat spórolhatunk az összköltségen, ha a dekorációt, vagy annak legalább egy részét saját magunk készítjük. Célszerű ilyenkor előre számba venni, hogy milyen meglévő alapanyagokat tudunk majd esetlegesen újra felhasználni, hogy a gyűjtögetést időben megkezdhessük. A mindennapi háztartásban használt termékek csomagolása, például befőttes üveg, boros dugó, konzervdoboz, WC papír guriga jó szolgálatot tehetnek egy kis átalakítással. A befőttes, tejes, sörös üveg, villanykörte mind-mind kedves vázákká válhatnak, ha egy kis csipkével, szép papírral, vagy masnival megbolondítjuk őket. Spárgával vagy drótkampó segítségével felakasztva (akár szabad téren is) és virággal megtöltve ízléses kiegészítői lehetnek az eseménynek.

Az örök kedvenc a raklap is számtalan lehetőséget rejt magában: kerti ülőke, esküvői bárpult, vagy programtábla készülhet belőle. Létrák, régi ajtók és ablakok kaphatnak új funkciót dekor elemként, például fotófalhoz, program kiíráshoz nagyon jól jön egy-két kopottas darab. Én már régóta gyűjtöm a boros dugókat, amiből majd ültető táblácskákat fogok készíteni a lagzira, ahogy a lenti képen is láthatjátok. Amibe pedig most szerettem bele: a fellógatott biciklikerék, amely bohém köntösbe bújtatva igazi menő kelléke lehet majd az esküvőmnek! Még jó, hogy két kerékkel is gazdálkodhatok!

Egy online magazin hasábján akadt meg a szemem az alábbi nagyvonalúan bátor berendezésű, yorkshire-i otthonon. Mivel a leírás spanyolul volt, egy mukkot sem értettem belőle, de a képek önmagukban is elég lehengerlőek voltak számomra. Egy gyors keresés után megtaláltam a lakást számos lakberendezési oldalon, ez is bizonyítja a nagysikerű átalakítás történetét.

Nagyon tetszik az imponzáns enteriőr: nyilván nem két fillérbe került, ezért gondolkodtam is azon, hogy a Küszöb szemléletbe – A lakberendezés nem úri huncutság – mennyire férne bele. Végül úgy döntöttem, hogy elhozom mégis a mai lakásbemutató rovatba, mert hát azért bőven akad benne elcsenni-való ötlet.

Kezdjük is azzal, hogy a bátorság és kísérletezés mennyire gyümölcsöző a lakberendezésben. A tulajdonos azt vallja, hogy alapvető nyitottsága teret engedett annak, hogy valami jó szülessen ebből a lakásból. Kedveli, ha tradícionális angol stílus egy kis lazasággal, hanyagsággal és eklektikával társul. Látszik is, hogy a fekete-fehér klasszikus eleganciája, a bordűrök, díszlécek, és az elegáns forma- és anyaghasználat mennyire ütős tud lenni néhány színes, modern festmény, merész stílusú bútorral és design tárggyal vegyítve. Az eklektika minden helyiségben jelen van: az antik mellszobor, a csiga kövület, az üvegcsébe zárt tengeri szivacsok, régi vitrinben álló cipőkollekció, vagy az ódon fogorvosi szekrény a gardróbban mind-mind merészek, eltérőek, és mégis jól megférnek egymás mellett.

A kedvenc ötleteim közé pedig olyanok tartoznak, amelyek megvalósításához nem kell egy vagyon: például a régi londoni térképet ábrázoló nyomat, ami ágyvégként kapott új funkciót, lazán az ágy mögé támasztva; a bőrszíjjal rögzített kör alakú tükrök a fürdőszobában, vagy a régi üveges vitrin, amely a gardróbban a cipők tárolására szolgál.
 

Forrás: 47 Park Avenue blog, Singularesmag

Tavaly vettem egy kedves kis hortenziabokrot. Évek óta barátkoztam a növénnyel, főleg a zöld virágúak tetszettek, melyek később lilás színekben játszanak. A telet a lépcsőházban vészelte át, a többi teraszlakóval együtt néha-néha kapott egy kis vizet. Pár hete vettem észre, hogy a kiszáradt levelek alatt csodaszép zöld hajtások bújtak elő. Nagyon hálás növényke. Ráadásul teljesen véletlenül sikerült tökéletesen kiszárítanom a virágokat, és még a színük sem fakult meg. Utánaolvastam, és kiderült, a trükk az, hogy szépen lassan kell szárítani: a virágokat a növényen kell hagyni és megvárni, amíg félig kiszáradnak, papírszerűek lesznek a szirmai, ezután levágni a leveleket a szárról és vázában kis vízbe tenni, és így lassítani tovább a száradást.  Mivel nálunk nem kertben, hanem cserében növekedett a bokor,  a téliesítéssel együtt járt a föld kiszárítása, amely tökéletes megoldás volt a szirmok konzerválására. 

Már csak azt kellett kitalálnom mihez kezdjek a tálcányi száraz hortenziával. Egy régi fehérre festett vesszőkoszorút szedtem elő a téli dekorok közül, ezt terveztem virágba borítani. A virágokat azonban nagyon nehezen sikerült a faágakra applikálnom, a legkisebb nyomásra szirmokra hullott szét a növény. Szerencsére volt jó pár virág, amin próbálkozhattam. A megoldás az lett, hogy néhány hosszabb szárú virágra drótot tekertem, és a drótot erősítettem a koszorúhoz. Így is elég sok szirmot veszítettem, de talán jobb is így, mert ahelyett, hogy egy teli koszorút készítettem volna, amit eredetileg terveztem, egy izgalmas, asszimetrikus kompozíció született. Újrahasznosított koszorú, újra hasznos hortenziavirágokkal.

A lehullott szirmokat pedig befőttes üvegbe zártam és a konyhaasztalra tettem. Izgalmas, ahogy keverednek a színek, és mosolygós, üde hangulatot áraszt az üvegcse. Azt pedig már epekedve várom, hogy újra virágba boruljon a hortenzia. 

Képek: saját