küszöB

Úgy alakult, hogy nyáron kiléptem a munkahelyemről, és olyan munkát kerestem, ami itthonról is végezhető és még a Küszöbre is jut mellette időm. Hamar kiderült, hogy a kanapén dolgozni nem túl kényelmes, az étkezőasztalon meg nem hagyhattam szanaszét a jegyzeteimet, ezért megérett a gondolat, hogy egy vendégszobának titulált, ám valójában teregetésre, vasalásra használt helyiségből dolgozószoba legyen, félig. Azért csak félig, mert a vendégszoba funkciót is megtartjuk, hogy a családtagok, barátok ne kényszerüljenek a nappaliba a kanapéra. 

A szoba eredetileg a kislányom babaszobája volt, másfél éves koráig, amikor is átköltözött a bátyjához. Olívazöld színű falak, Leskvik bútorok és bájos, tündérkés falmatricák határozták meg a hangulatot. Egyértelmű volt, hogy a Leskviknek és a matricáknak menniük kell, a bútorok rekordidő alatt keltek el a Jófogáson, de a matricákat sajnos nem lehetett nyomtalanul eltávolítani, ezért jött a dilemma, hogy kijavítsuk-e a falat a zöld festékkel vagy fessük át egy másik színre!

Még babaszoba 2013-ban

Közben elkezdtem hangulatokat keresgélni a Pinteresten, mostanában a semleges színeket és természetes anyagokat használó, egyszerű és letisztult skandináv stílus vonz, de kedvelem, ha ebben a környezetben nyomokban az ipari stílus jellemzői is megtalálhatók. Zöld falak – fehér és szürke bútorok, kontra fehér falak – erőteljesebb indusztriális íróasztal fémlábbal, szürke kanapéval. Ez volt a kiindulási alap, végül az íróasztal döntötte el a dilemmát, az étkezőasztalunkhoz hasonló stílusú asztalt akartam, és ehhez fehér falakat képzeltem el. Kiegészítő textilek terén –  szőnyeg, függöny, párna – még nem tudom, milyen irányba megyek el, de az ipari stílus kilim szőnyeggel párosítva nagyon bejön.

Ha kíváncsiak vagytok a hogyan továbbra, figyeljétek a bejegyzéseket, lesz folytatás! 

Képek forrása: saját és Pinterest

Idén Dél-Olaszországban kalandoztunk a gyerekekkel, Lecce mellett szálltunk meg egy régi majorban, a Masseria Coccioli-ban, amire egy svéd házaspár talált rá 2007 környékén. Láttak benne fantáziát és belekezdtek egy hatalmas átalakításba, ugyanis az épületeket lakhatóvá kellett tenni, hol a falak, hol a tető hiányzott, de az is előfordult, hogy megtoldották egy újabb apartmannal a meglévőket. Majd 2008-ban megnyitották a vendégek számára, és ma már 10 különböző méretű szobájuk van. A major egy olajfaliget kellős közepén található a tengertől 4 km-re, a távolban hatalmas szélerőművek pörögnek a szeles napokon.  

A kert iszonyat hangulatos, a masszív kőépületeket keskeny, kőből kirakott járdák kötik össze, de a sok zöld növény – leander, kaktusz, fügefa, citromfa és szőlő – teszi igazán vadregényessé. A kövek között apró gyíkok szaladgálnak, és gyakran bele lehet botlani a háziak hűsölő kutyáiba és macskáiba is. Szerencsések voltunk, mert egy igazán különleges, egy régi kápolnából kialakított apartmant kaptunk, ahol a skandináv letisztultság a bolhapiacok bájával és a történelmi romantikával keveredik. Az oltár egy része épen maradt, amit szépen felújítottak és kipótolták a hiányzó darabokat. 

A háziak szuper jó fejek és segítőkészek, együtt élnek a vendégeikkel, hetente egyszer grill estet tartanak, ahol a húsok mellett a háziasszony remekeit is meg lehet kóstolni: házi pesto, sült cékla, citromtorta és gyümölcsös tiramisu is került az asztalra. A sárga tornyos épületben egy könyvtárszobát alakítottak ki, innen egy létrán ki lehet mászni a tetőre, ahonnan csodás panoráma tárul elénk. 

Fotók: Masseria Coccioli és saját

A loft kifejezés hallatán inkább a hidegebb, férfiasabb, ipari stílusú lakások jutnak először eszembe, nem pedig az alábbi, melegséget árasztó otthon. Az 1877 óta létező eredeti fagerendák melegsége, a mély bordó, zöld és kék színek kifejezetten otthonossá teszik a nagy belmagasságú teret, és jól passzolnak a modern szürke hidegburkolathoz, fehér falakhoz és a natúr faparkettához.

Fém, üveg, fa, bőr, textil anyagok teszik izgalmassá a lakást: a szokatlan szögű és alakú falrészek és bútorok különös összhangot alkotnak a sokféle textúrával. A skandináv stílus néha picit túl száraznak hat nekem a sok fehérrel, a loft pedig néha túlságosan maszkulin, de ebben a koppenhágai kégliben pont jó arányban keverednek a stílusok, és egyik sem kerül túlsúlyba.

A modern nyomatok és képek szuperül illenek a környezetbe, és az ódon gerendákkal is jól mutatnak. Kedvencem az amerikai konyhás nappali a hatalmas fagerendákkal, valamint a faburkolattal borított balkon, amely megnöveli és színesíti az itt lakó pár életterét.

Forrás: Gravity Home

‘Nem telhet el nap kávé és hála nélkül’ – nyilatkozta a Frankfurt közelében található régi farm tulajdonosa. A 48 éves szabadúszó grafikus hölgy, Sabine, kiváló érzékkel rendezte be családi otthonukat. Mindig is szerette a szép bútorokat, a szép és inspiráló élettereket. Négy éve, amikor a hesseni farmra bukkantak, az álma vált valóra az új otthon megvásárlásával és kialakításával. Apránként haladt a berendezéssel, sosem vásárol berendezési tárgyakat hirtelen felindulásból. Leginkább antik piacokon, bolhapiacokon, kirakodóvásáron szerezte be a bútorokat, amelyek ma már egy színes vintage-mixet alkotnak az enteriőrben. Vannak designer bútoraik, e-Bay-ről szerzett kincseik, sőt, az étkezőszékek egy régi menza kipakolásából származnak.

Sabine vallja, hogy az igazi otthonnak tükröznie kell lakója személyiségét a rendes és rendetlen, életszagú enteriőrrel, ahol van helye a pihenésnek, zsibongásnak, munkának, evésnek, és mindennek, ami a hétköznapi élethez tartozik. Nyitott, barátságos, szimpatikus és tökéletlen álomotthonként tartja számon ezt a családi farmot.
A legkülönlegesebb berendezési elem a 130 éves régi pajtaajtó, amely a nappaliban ma már térelválasztó elemként funkcionál. A nagy kedvenc pedig a belső udvar tele zöld növényekkel és virágokkal: valódi oázis, amely az egész család nappalijává válik nyáridőben, valamint gyakran baráti vacsoráknak ad helyet.

Ez a ház valahogy annyira megragadott a patinás elemeivel, újraértelmezett, egyedi bútoraival, hogy szívesen megnézném élőben is. Egyelőre be kell érnem a fotókkal, amelyekről csak úgy tükröződik a két kedvencem, a skandináv stílus és a vidéki romantika buja elegye.

Forrás: Solebich

Letisztultság, funkcionalitás és művészet. Ezek a szavak jutnak eszembe először a mai lakásbemutatóban szereplő dán villáról, amely a bagoly szoborral és a nappali falán található bagoly portréval azonnal belopta magát a szívembe.

A letisztult képekből nehéz elképzelni, de egy öttagú család lakásában járunk. Talán az lehet a trükk, hogy a gyerekjátékoktól a gitárokon át az erősítőig mindennek megvan  a saját fakkja, polca, tárolóhelye. 

Az otthonban izgalmasan keverednek különböző stílusok, a skandináv minimalizmus és természetesség jól megfér a vintage bútorokkal, bőr kiegészítőkkel és modern tárgyakkal. A szobák hangulatát egy-két karakteres bútordarab határozza meg, melyeket a visszafogott színek, zöld, púder és hófehér emelnek ki. A képzőművészeti alkotások, képek és szobrok még egyedibbé, személyesebbé teszik a tereket:

Forrás: Boligmagasinet, Petit & Small