küszöB

Utoljára kislány koromban volt ágyam. Egy gyönyörű, olyan igazi retró narancssárga emeletes ágy, barna kerettel. Az aljában íróasztal, mellette ruhásszekrény. Nagyon szerettem. Azután amikor nagyobb lettem, ennek az ágynak a teteje került kanapéként a tesómmal közös szobába. Gimnazista koromban lett külön szobám, egy kétszemélyes matraccal, és fejvégként stílusos, a falra szerelt rusztikus fém karnisról logó nagy párnákkal. Aztán valahogy ez így maradt. Japánosan. Albérletek és lakások váltották egymást, de valahogy sosem találtunk olyan ágyat, amibe beleszerettünk volna. Pár héttel ezelőttig, amikoris a férjem közölte, hogy ő már túl öreg ahhoz, hogy a padlón aludjon.  És csinált egy ágyat, a blog hatására is, raklapokból.

Az alábbi képeket gyűjtöttem össze inspirációnak:

A raklapokat a piliscsabai Rozifától szereztük be, ugyanis itt találtunk olyan raklapokat, amelyek hőkezeltek.  A folyamat lényege,  “hogy a faanyag belső állományát legalább 30 percig, minimum 56°C fokos hőmérsékleten tartsuk a vírusok, gombák, rovarok mentesítése érdekében.” Ezt pedig egy ágy esetében kifejezetten hasznosnak éreztük.  

A raklapokat a teraszunkon csiszolta simára a férjem. Ez hosszadalmas munka, mivel nagyon érdes, gyalulatlan a felület. Ezt a munkálatot mindenképpen érdemes vagy a szabadban vagy egy műhelyben elvégezni, mert rengeteg piszokkal jár. Ezután a fenti képeknek és a hálószobánk hangulatának megfelelően fehérre festettük az ágykeretet. Erre került az ágyrács és a csodálatos kókuszmatracunk. Alulra pedig lestoppolható kerekek, mert az ágy a tömör fa anyag miatt meglehetősen súlyos, nehezen mozgatható, de a kerekeknek köszönhetően könnyedén elgurítható, így alatta is ki lehet porszívózni. 

Bevallom nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz leülni az ágy szélére, de az sem utolsó szempont, hogy a padlótól kissé eltávolodva sokkal melegebb van. Kifejezetten más érzés magasabbról szemlélni a szobát. 
Micsoda luxus. Van ágyunk. Boldogság van.  

Képek: Pinterest, saját

Szőnyegi Zsófia textiltervezőként végzett, de a festészet is a szíve csücske, két éves kísérletezés után talált rá a saját útjára, azaz a két művészeti ág ötvözésére. Ebből született meg a Macondo márka, amelynek nevét Márquez Száz év magány című regényének képzeletbeli helyszínétől kölcsönözte.

Munkáit ugyanúgy áthatja a természetközeli élmény, mint a regényben a folyópart melletti település lakóinak mindennapjait. A kék sok ezer árnyalata – a királykéktől kezdve, az ibolyakéken és a türkizkéken át –  fellelhető a Zsófi által tervezett textileken. Elsősorban kompozíciókat alkot, amelyek később egy párnahuzaton, terítőn vagy egy függönyön élnek tovább. A Macondo jó példa arra, hogy egy szín használatával is lehet változatosat alkotni, különböző hangulatokat megidézni, számomra ettől olyan kedves. 

Forrás: Macondo, Macondo – facebook

Adott egy szép simára glettelt falfelület és adott a kérdés, hogy mit kezdjünk vele. A skandináv stílus rajongói nem szórakoznak, egyszerűn csak lekenik fehérre, de ha ennél különlegesebb hatásra vágyunk, számtalan lehetőség közül választhatunk.
A glettelést is megspórolhatjuk, ha megszabadulunk az évek során a falra felvitt festékrétegektől, és engedjük, hogy előbújjon a nyers, viseltes falfelület, egy kis felületkezelés és máris egy extravagáns látványt kapunk. Ugyanez a hatás érhető el az úgynevezett rough luxe stílussal is, amikor is világosabb és sötétebb tónusok váltakozásával szándékosan “kopottra” festik a falakat.

A falat dekorálhatjuk úgy is, hogy  a színt nem visszük fel mennyezettől a padlóig, hanem egy ponton elvágjuk, ezt tehetjük egy vízszintes vonal mentén, de szabálytalan ecsetvonások segítségével, szándékosan eldolgozatlan kontúrokat is létrehozhatunk. Ombre, azaz színátmenetes felület is menő, itt arra kell csak vigyázni, hogy az egyik árnyalatból a másikba lazán, alig észrevehetően vezessük át festéket.  A stenciltechnika alkalmazásával is szuper látványos végeredményben lehet részünk, ehhez a minták és a variációk száma végtelen, csak győzzünk választani a jobbnál-jobb sablonok közül. A stencilezésről korábban itt írtunk, katt a linkre!

Forrás: Pinterest

Stencilezéssel csodás, egyedi dekoráció hozható létre, a különböző mintákat stencilsablon és festék segítségével vihetjük fel a felületre. Gyakorlatilag bármilyen sík és festhető felületen alkalmazhatjuk a technikát, a motívumok falon, textilen, papíron, bútoron, sőt még padlón is jól érvényesülnek. A sablonok speciális fóliából készülnek, ennek köszönhetően tartósak és többször felhasználhatóak. A Pagina Galéria kínálata rendkívül sokféle, mind a sablonok méretét, mind azok változatosságát tekintve. Érdemes ellátogatni a honlapra némi inspirációért, és ha a művelet megismeréséhez szakértő segítségre van szükség, workshopjaikon is részt vehetnek az érdeklődők.

Forrás: Pagina Galéria

Az interneten és ismerősök körében is azt tapasztalom mostanság, hogy újra dívik a beltéri látszó téglafal mint látványelem. Számos kérdés felmerülhet azokban, akik fontolgatják a látszó téglák enteriőrben való alkalmazását, így picit utánajártam, mik is az alap tudnivalók, mielőtt belevágnánk  egy saját téglafal projektbe.

Látszó téglafalat kaphatunk akkor, ha a régi falazatról eltávolítjuk a vakolatot. Rendkívül szép felületek bukkanhatnak elő ilyenkor, amelyekben az alapos tisztítás és felületkezelés után sokáig gyönyörködhetünk anélkül, hogy folyton egy tonnányi port kellene feltakarítanunk. Érdemes szakember véleményét kérni a megfelelő impregnálóról,  amivel a felületet kezelni szeretnénk. Az impregnáló nagy előnye, hogy nem hagy nyomot, viszont megakadályozza a porosodást, eredeti bájában engedi tetszelegni a téglákat. Természetes anyagról lévén szó (a tégla agyagból készül égetéssel) melegséget sugároz, amire a narancsos, barnás, kopottas szín is ráerősít.

Teljesen különböző stílusú enteriőrökben is szuper látványelem a téglafal: legyen szó ipari loftról, rusztikus családi házról, de modern, vagy éppen country stílusú lakásokban is jól mutat. Érdemes jól átgondolni, hogy mekkora falfelületen szeretnénk téglaburkolatot, hiszen eltúlozva olyan érzésünk is lehet, mintha összenyomná a teret. Tény, hogy a kevesebb néha több – ez esetben is.

A másik módszer a téglafal kialakítására, ha bontott téglát vásárolunk. A szeletelt tégla nagyjából két centi teret vesz csak el a helyiségből, és a rakott fal úgy néz ki, mintha eredeti lenne. Mivel a bontott téglák régi épületek falait alkották, esélyünk van néha egy-két címerrel, monorgammal ellátott darabra is szert tenni. Ezek különös bájt kölcsönöznek a térnek.

Nagyon fontos, hogy rendelésnél mindig számoljunk rá plusz 25-30%-ot, hiszen a szállításnál gyakran törnek a darabok. Ha a bontott tégla mellett döntünk, és a sarkoknál is igényesen kinéző végeredményt szeretnénk látni, 45 fokban vágassuk le a szeleteket, és úgy illesztessük őket össze, mintha a sarok burkolata is egy darabból állna.

A fugázásnál egy centit érdemes hagyni, és ügyelni kell a homok színére, amit a habarcsba kevertetünk. Ha megszáradt a fuga, vizes kefével dörzsöljük le a sápadtkásnak tűnő falunkat, majd ha ismét megszáradt, utána jöhet az impregnálás, ami kihozza a szép téglaszínt.

Na, és persze ha valaki nem barátkozik meg a nyers téglaszínnel, vagy stílusban másra vágyik, festve is szuper mutatós.

Forrás: Térkultúra, Pinterest, Ágy, Asztal, TV blog